Flachbart Ernő; Flachbarth
(* 1896. márc. 3. Gölnicbánya, † 1955. dec. 12. Pécs [Mo.]) Jogász, politikus, újságíró, egyetemi oktató. Szepességi német családban született. Jogi tanulmányai befejeztével újságíróként dolgozott; 1922-től Prágában az ellenzéki pártok sajtóirodájának, később Központi Irodájának vezetője, továbbá az ellenzéki magyar képviselők klubjának titkára, ill. a...megnyit →
(* 1896. márc. 3. Gölnicbánya, † 1955. dec. 12. Pécs [Mo.]) Jogász, politikus, újságíró, egyetemi oktató. Szepességi német családban született. Jogi tanulmányai befejeztével újságíróként dolgozott; 1922-től Prágában az ellenzéki pártok sajtóirodájának, később Központi Irodájának vezetője, továbbá az ellenzéki magyar képviselők klubjának titkára, ill. a...megnyit →
Részletek
Flachbart Ernő (FI)
(* 1896. márc. 3. Gölnicbánya, † 1955. dec. 12. Pécs [Mo.]) Jogász, politikus, újságíró, egyetemi oktató. Szepességi német családban született. Jogi tanulmányai befejeztével újságíróként dolgozott; 1922-től Prágában az ellenzéki pártok sajtóirodájának, később Központi Irodájának vezetője, továbbá az ellenzéki magyar képviselők klubjának titkára, ill. a Prágai Magyar Hírlap szerkesztője volt. Az 1929-ben folyó, a közvélemény által nagy figyelemmel kísért ún. Tuka-per idején a rendőrség látókörébe került, ezért Németországba távozott. 1933-ban Mo.-ra költözött, ahol a Felvidéki Tudományos Társaság főtitkára volt, s miniszteri tanácsosként a kisebbségi ügyek szakértőjeként dolgozott. 1939-től előbb a debreceni Tisza István Tudományegyetem tanára, majd 1949-től haláláig a Pécsi Egyetem Jogi Tanszékének vezetője volt. A kisebbségi jogok szakértőjének számított, nemzetközi ismertségű jogtudósként tisztelték. Az 1989-es rendszerváltás után Mo.-n Flachbart Ernő Kisebbségi Jogi Kutatóintézet alakult, 2002-ben Flachbart Ernő-emlékkönyv jelent meg, Flachbart-füzetek címmel könyvsorozat lát napvilágot. – Fm. System des internationalen Minderheitenrechtes (1937); A nemzetiségi csoportok jogi helyzete a szlovák alkotmány szerint (1943); Histoire des minorités nationales en Hongrie (németül és angolul is, 1944).
Gölnicbánya (Gelnica; Göllnitz)
Részletek
Gölnicbánya − Főtér és városháza (SzL)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység ÉK-i részén, a Gölnic folyó völgyében, Kassától ÉNy-ra. L: [1921] – 3737, ebből 2185 (58,5%) német, 1123 (30,0%) szlovák, 225 (6,0%) magyar; [2011] – 6202, ebből 5233 (84,4%) szlovák, 81 (1,3%) roma, 24 (0,4%) német, 5 (0,08%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5123 (82,6%) szlovák, 168 (2,7%) roma, 30 (0,5%) német, 8 (0,1%) magyar. V: [2011] – 3845 r. k., 206 ev., 202 gör. kat., 8 ref. – Német telepesek által a 12. sz.-ban alapított bányaváros volt, a szepességi bányászat központja, amelynek hegyeiben aranyat, ezüstöt, rezet, később pedig vasércet bányásztak. 1876-ban rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elveszített városi rangját 1962-ben kapta vissza. 1960-ig és 1996 óta járási székhely. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. Gótikus stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 14. sz. közepén, a városháza a 18. sz. második felében, a klasszicista ev. templom 1787-ben, a Gölnic folyó fedett fahídja 1831-ben épült; Bányamúzeuma 1938-ban nyílt meg. Vasércbányászata mellett jelentős faiparral rendelkezik.
Szíjjártó Jenő
(* 1919. júl. 17. Gölnicbánya, † 1986. júl. 28. Pozsony) Zeneszerző, karnagy. Zeneszerzést és zongorajátékot Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1945), vezénylést a pozsonyi konzervatóriumban tanult (1951). Több szlovákiai magyar együttes alapítója és karnagya (Népes, 1953; Ifjú Szivek, 1955; Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi...megnyit →
(* 1919. júl. 17. Gölnicbánya, † 1986. júl. 28. Pozsony) Zeneszerző, karnagy. Zeneszerzést és zongorajátékot Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1945), vezénylést a pozsonyi konzervatóriumban tanult (1951). Több szlovákiai magyar együttes alapítója és karnagya (Népes, 1953; Ifjú Szivek, 1955; Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi...megnyit →
Részletek
Szíjjártó Jenő (SZM)
(* 1919. júl. 17. Gölnicbánya, † 1986. júl. 28. Pozsony) Zeneszerző, karnagy. Zeneszerzést és zongorajátékot Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1945), vezénylést a pozsonyi konzervatóriumban tanult (1951). Több szlovákiai magyar együttes alapítója és karnagya (Népes, 1953; Ifjú Szivek, 1955; Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara 1964). 1951–1954 a Csehszlovák Rádió pozsonyi zenei szerkesztője. 1954–1984 között a Népművelési Intézet szakelőadója, később a Szlovák Rádió zenei rendezője. Népdalgyűjtéssel is foglalkozott. Kórusműveket, dalokat komponált különböző együttesek (köztük az Ifjú Szivek) számára. 2007-ben posztumusz Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki. Zene és lélek címmel 2008-ban dokumentumfilm készült róla. Emlékezete megőrzésére Szíjjártó Jenő Művészi Öröksége Egyesület alakult. – Fm. 100 szlovákiai magyar népdal (Ág Tiborral, 1958); Virágok vetélkedése (válogatás népzenei gyűjtéséből, 2001, 2008); Vokális művek (CD, 2002); Válogatott művei (CD, 2006); Megzenésített gyermekversek (2008).